Gal�ria : Csad�- tanyai Mad�rmegfigyel� hely

K�pt�rak:  Programjaink K�zm�ves foglalkoz�sok Term�szeti fot�k Dr�gelyv�r Z�ldutas Ker�kp�rt�ra Csad�- tanyai Mad�rmegfigyel� hely Adventi v�s�r a falu k�zpontj�ban Szondi v�j�t�kok T�jk�pek Kir�ndul�s a Cs�v�nyosban Apr�dok �tja tan�sv�ny Dejt�ri Fon� B�r�z�s G�lya gy�r�z�s Lovaskocsik�z�s Korongoz�s Palackba z�rt vil�g M�zeskal�cs-k�sz�t�s, gy�ngy�z�s, textilk�pek Tsit�r Nom�d T�bor Egyh�zy G�bor keramikus munk�i ( � tarta a korongoz�s foglalkoz�st) 2012. Sz�reti felvonul�s Pal�nk, 2012 okt�bere (Szumutku Attila fot�i)

Csad�-tanyai betekint�

�

�

Ipoly-v�lgye: az Ipoly Magyarorsz�g egyik legszebb, helyenk�nt m�g vad foly�ja, viszonylagos �rintetlens�g�t, szab�lyozatlans�g�t a magyar-szlov�k �llamhat�rnak �k�sz�nheti. Rendk�v�l fontos vizes �l�hely, amely a D�lr�l – �szakra, illetve a visszafel� vonul� v�zimad�r fajoknak ny�jt �tmeneti t�pl�lkoz� �s pihen�helyet. L�tv�nyosabb a tavaszi vonul�s, mert ekkor, a rendszerint ki�nt� Ipoly nagy kiterjed�s� r�teket �raszt el, a hegyek h� olvad�k v�z�vel, tavakk� v�ltoztatva azokat. Emellett t�bb v�dett, fokozottan v�dett faj sz�m�ra k�lt� hely�l is szolg�l. Az Ipoly-v�lgy k�z�ps� r�sze az Eur�pai Uni� Natura 2000 h�l�zat K�l�nleges Mad�rv�delmi Ter�letei k�z� tartozik, emellett a nemzetk�zi Ramsari egyezm�ny list�j�n is szerepel, amely a vonul� v�zimadarak �l�helyeit hivatott meg�rizni. A Balassagyarmat – Hont k�z�tti szakasz pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park ter�lete.

A foly� v�lgye egyike az �gynevezett Fontos Mad�r�l�helyeknek, vagy m�s n�ven IBA ter�leteknek. E nemzetk�zi v�delmi kateg�ri�b�l 54 ter�let tal�lhat� az orsz�gban. Ezeket szakmai, tudom�nyos alapon a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let jel�lte ki.

�

Csad�-tanya: A betekint�b�l el�tt�nk l�that� ter�letet az Ipoly v�lgyre vonatkoz� ��sszes v�detts�gi kateg�ria �rinti. Legf�bb k�l�nlegess�ge, hogy m�lyebben fekszik a k�rnyez� ter�letekn�l, ennek k�sz�nhet�en a v�lgy nagy r�sz�vel ellent�tben eg�sz �vben v�z alatt �ll. Ezen adotts�ga miatt itt a v�zimad�r fajok nem csak �tvonulnak, hanem egy r�sz�knek k�lt�hely��l is szolg�l. Az el�tt�nk elter�l� mocs�rban n�das, gy�k�nyes, s�sos ter�letek �s ny�lt vizek mozaikosan v�ltj�k egym�st, amely v�ltozatoss�g a fajok sokf�les�g�ben is megmutatkozik.

�

A ter�let �mad�rvil�ga:
Vonul�si id�szakban megfigyelhet� gyakori mad�rfajok: nagy lilik, bar�t r�ce, cs�rg� r�ce,

Vonul�si id�szakban megfigyelhet� ritka mad�rfajok: daru, kis k�csag, kendermagos r�ce,

�

F�szkel�si id�szakban megfigyelhet� gyakori mad�rfajok: sz�rcsa, t�k�s r�ce, nagy k�csag, sz�rke g�m, bakcs�, kis v�cs�k, barna r�tih�ja, v�zity�k,

F�szkel�si id�szakban megfigyelhet� ritka mad�rfajok: �nekes hatty�, cig�ny r�ce, hamvas r�tih�ja

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!