Csad�-tanyai betekint�

�

�

Ipoly-v�lgye: az Ipoly Magyarorsz�g egyik legszebb, helyenk�nt m�g vad foly�ja, viszonylagos �rintetlens�g�t, szab�lyozatlans�g�t a magyar-szlov�k �llamhat�rnak �k�sz�nheti. Rendk�v�l fontos vizes �l�hely, amely a D�lr�l – �szakra, illetve a visszafel� vonul� v�zimad�r fajoknak ny�jt �tmeneti t�pl�lkoz� �s pihen�helyet. L�tv�nyosabb a tavaszi vonul�s, mert ekkor, a rendszerint ki�nt� Ipoly nagy kiterjed�s� r�teket �raszt el, a hegyek h� olvad�k v�z�vel, tavakk� v�ltoztatva azokat. Emellett t�bb v�dett, fokozottan v�dett faj sz�m�ra k�lt� hely�l is szolg�l. Az Ipoly-v�lgy k�z�ps� r�sze az Eur�pai Uni� Natura 2000 h�l�zat K�l�nleges Mad�rv�delmi Ter�letei k�z� tartozik, emellett a nemzetk�zi Ramsari egyezm�ny list�j�n is szerepel, amely a vonul� v�zimadarak �l�helyeit hivatott meg�rizni. A Balassagyarmat – Hont k�z�tti szakasz pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park ter�lete.

A foly� v�lgye egyike az �gynevezett Fontos Mad�r�l�helyeknek, vagy m�s n�ven IBA ter�leteknek. E nemzetk�zi v�delmi kateg�ri�b�l 54 ter�let tal�lhat� az orsz�gban. Ezeket szakmai, tudom�nyos alapon a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let jel�lte ki.

�

Csad�-tanya: A betekint�b�l el�tt�nk l�that� ter�letet az Ipoly v�lgyre vonatkoz� ��sszes v�detts�gi kateg�ria �rinti. Legf�bb k�l�nlegess�ge, hogy m�lyebben fekszik a k�rnyez� ter�letekn�l, ennek k�sz�nhet�en a v�lgy nagy r�sz�vel ellent�tben eg�sz �vben v�z alatt �ll. Ezen adotts�ga miatt itt a v�zimad�r fajok nem csak �tvonulnak, hanem egy r�sz�knek k�lt�hely��l is szolg�l. Az el�tt�nk elter�l� mocs�rban n�das, gy�k�nyes, s�sos ter�letek �s ny�lt vizek mozaikosan v�ltj�k egym�st, amely v�ltozatoss�g a fajok sokf�les�g�ben is megmutatkozik.

�

A ter�let �mad�rvil�ga:
Vonul�si id�szakban megfigyelhet� gyakori mad�rfajok: nagy lilik, bar�t r�ce, cs�rg� r�ce,

Vonul�si id�szakban megfigyelhet� ritka mad�rfajok: daru, kis k�csag, kendermagos r�ce,

�

F�szkel�si id�szakban megfigyelhet� gyakori mad�rfajok: sz�rcsa, t�k�s r�ce, nagy k�csag, sz�rke g�m, bakcs�, kis v�cs�k, barna r�tih�ja, v�zity�k,

F�szkel�si id�szakban megfigyelhet� ritka mad�rfajok: �nekes hatty�, cig�ny r�ce, hamvas r�tih�ja

"BAJV�V�S �S MULATS�G..." Dr�gely v�r�n�l

�

Minden �v j�lius k�zep�n Szondi Gy�rgyre �s h�s katon�ira, a v�r ostrom�ra eml�kezt�nk a v�rn�l.

Rendezv�ny�nkkel a v�rv�delem korszak�t id�zz�k fel v�ltozatos, gazdag t�rt�nelmi ihlet�s� programokkal.

A XVI-XVII. sz�zadra, a t�r�k korra jellemz� harcmodor �s kult�rt�rt�net elevenedik fel a

korh� fegyverzet, viselet, �letm�d, zene bemutat�s�val.

D�lel�tt 11 �r�t�l a v�rban had- �s kult�rt�rt�neti el�ad�sok, fegyverbemutat�k, �j�szversenyek kezd�dnek.

A vit�zeka Schaffer- k�ti tiszt�son korabeli hangszereken el�adott �l�zen�vel, �letk�pekkel,

a magyar �s t�r�k t�bori �let bemutat�s�val id�zik fel a kor hangulat�t.

A fegyverbemutat�n t�l t�z�rs�gi bemutat�ra is sor ker�l, korh� �gy�val �s pusk�kkal sz�nes�tve.

T�bb mint t�zf�le k�zm�ves foglalkoz�s �s �l�munka- bemutat� v�rja az �rdekl�d�ket,

lehet�s�g van kipr�b�lni az adott mesters�get is.

�rvendetes, hogy �vr�l �vre egyre t�bb l�togat�t vonz a rendezv�ny!!

�

�

�